2010. január 28., csütörtök
Néhány tipikus tünet enyhítése shiatsuval (2.)
Thomas Nelissen, elismert szaktekintély az európai shiatsu gyógyászok között, a bécsi "Hara" Shiatsu Iskola, megalapítója és vezetője. A Bécsi Egyetemi Klinikával 15 éve tart már Thomas Nelissen együttműködése, melyben Ő maga és tanítványai többféle betegségtünetet kezelnek shiatsuval. Ily módon szép példát látunk arra, milyen hatékony lehet a nyugati és a keleti gyógyítás összekapcsolódása. (Az eredményekről nemrégiben került fel egy film a YouTube-ra.)
Dr. Heinz Kuderna, professzor elmondja, hogy összesen 120 beteg kapott a klinikán rendszeresen shiatsu kezeléseket, közülük 80 %-nak egyértelműen javult az állapota.
Dr. Volker Kolbei, nőgyógyász azt hangsúlyozza, hogy valójában nem a gyógyítás módszerei fontosak, csak az számít, hogy használni tudjunk a páciensnek.
A nőgyógyászati problémák közül a PMS-t kezelik eredményesen shiatsuval, ill. a teherbeesést is pozitívan tudják befolyásolni.
Dr. Ingrid Rapatz, pszichoterapeuta beszámol arról, hogy pácienseinél a shiatsu kezelések jó hatásfokkal, gyors eredményt hozva javították az alvásproblémákat. Ugyanezt erősíti meg egy másik pszichoterapeuta, Dr. Christian Korbl, és még hozzáteszi a pszichoszomatikus betegségeknél is hatékony segítséget nyújtottak a shiatsu kezelések, a testi tünetek változtak a kezelések hatására.
Michael Heck, mint páciens elmeséli, apai ágon olyan genetikai örökséget kapott, hogy orvosai biztosra vették max. 40 évesen csípő protézis műtéten kell átesnie.
Ma már, 40 éves és a shiatsu kezelések segítségével nem csak a fájdalmaitól szabadult meg, de - az ortopéd orvosok legnagyobb meglepetésére - sikerült teljesen megszabadulni a súlyos műtéttől is.
A pszichoterápiára javasolt gyerekeknél a shiatsu segítségével - a fizikai kontaktus jótékony hatása révén is - elsősorban a bizalmat és az elfogadást sikerült megerősíteni.
2010. január 24., vasárnap
Néhány tipikus tünet enyhítése shiatsuval (1. rész)
Mozgásszervi problémák: a keresztcsont, a vállak és a nyak
Keresztcsonti fájdalmak
Japánban van egy mondás, mely szerint 40 fölött mindenkinek számolnia kell keresztcsonti fájdalmakkal. Néhányan azonban egészen fiatalon (20-30 évesen) is szenvednek már ilyesféle problémáktól. A legtöbb keresztcsonti fájdalom oka a rossz tartás, mely a mozgásban is kiegyenlítetlenséget okoz, a fájdalom forrása lehet még csontozati probléma, de belsőszervi gyengeségek is. Mindezt figyelembe véve fontos a pontos diagnózis.
A porckorong problémák esetében sem elegendő, ha pusztán rányomunk a fájdalmas területre, hanem pl. megpróbáljuk a gerincoszlop, a keresztcsonti terület mozgékonyságát helyreállítani, így a gerinc rátalál magától a helyes pozícióra.
A hara (a törzs elülső lágy része) kezelésével a mellkasi kis izmok és a keresztcsonti rész rugalmasságát is tudjuk befolyásolni. A kyo (gyenge, engergiahiányos) meridiánok stimulásával ill. a lábak körzésével, nyújtásával lazíthatunk az izmok feszülésén és ezzel szintén lehetővé tesszük, hogy a gerinc visszanyerje az eredeti, egészséges helyzetét.
Speciális technikákat is használunk a deréktáji szakasz feszültségeinek enyhítésére.
Az említett keresztcsonti, deréktáji fájdalmak, csigolya elmozdulások esetén leginkább a következő meridiánok érintettsége általános: Lép, Vékonybél, Vese, Hólyag és Vastagbél.
Merev, fájó vállak
Japánban "fagyott" vállként emlegetik ezt a problémát és rendszerint 50 év körül tartják tipikusnak. A váll fájásnak nincs pontosan körülhatárolható oka. Az életkor, a fogak, az állkapocs, a belső szervek bizonyos fokú alul működése csak néhány a lehetséges okok közül. Megtehetné a kezelő, hogy a fájó területre nyomást gyakorol, de ha igazán bellobant (akut) állapot alakult ki, erős a fájdalom, talán legjobb a pihenés, pihentetés, mint bármilyen kezelés. A meridián diagnózis valószínűleg a következőket mutatja: a vastagbél, a vékonybél és az epehólyag meridián túlságosan energiadús ( jitsu), míg a gyomor-, a lép-, a szívburok-, a szív és a vese meridiánok energiahiányosak (kyo). Ez esetben is a kyo meridiánokon hosszan megtartott pontnyomásokkal igyekszik a shiatsu kezelő változást elérni. Természetesen csak azután, ha a hara és a hát diagnózist felállította. A karok finom kezelése is szokásos, figyelve arra, hogy nehogy túl-nyújtsuk a kart. Ilyenkor is, mint a shiatsuban mindig teljes test kezelést alkalmazunk, mely az egész szervezet számára megkönnyebbülést, jobb közérzetet ad.
Nyak fájás
Ennek a problémának sokszor az az oka, hogy túlfeszítettük, túl nyújtottuk az izmokat. Ha a nyakat csak egyfajta helyzetben vagyunk képesek tartani, az izom tónus meggyengül és létrejöhet a görcsös érzés. Ilyenkor az epehólyag-, a hármasmelegítő-, a vékonybél- és a lép meridián gyengül. A normál masszázs ilyen esetekben, hosszú távon nem jelent megoldást, mert csak a felszíni feszültséget enyhíti. A fájó rész kezelése önmagában ilyenkor már nem elegendő, mert a belső szervek, a meridiánok működése is egyensúlytalanná vált.
Mivel az izomtónus gyenge, a kyo (=energiahiányos) területeken hosszan megtartott nyomásokat adunk.
Különösen fontos ebben az esetben, hogy teljes test kezelést kap a kliens.
(Forrás: Shitsuto Masunaga-Wataru Ohashi: Shiatsu, Rowohlt 1989)
Keresztcsonti fájdalmak
Japánban van egy mondás, mely szerint 40 fölött mindenkinek számolnia kell keresztcsonti fájdalmakkal. Néhányan azonban egészen fiatalon (20-30 évesen) is szenvednek már ilyesféle problémáktól. A legtöbb keresztcsonti fájdalom oka a rossz tartás, mely a mozgásban is kiegyenlítetlenséget okoz, a fájdalom forrása lehet még csontozati probléma, de belsőszervi gyengeségek is. Mindezt figyelembe véve fontos a pontos diagnózis.
A porckorong problémák esetében sem elegendő, ha pusztán rányomunk a fájdalmas területre, hanem pl. megpróbáljuk a gerincoszlop, a keresztcsonti terület mozgékonyságát helyreállítani, így a gerinc rátalál magától a helyes pozícióra.
A hara (a törzs elülső lágy része) kezelésével a mellkasi kis izmok és a keresztcsonti rész rugalmasságát is tudjuk befolyásolni. A kyo (gyenge, engergiahiányos) meridiánok stimulásával ill. a lábak körzésével, nyújtásával lazíthatunk az izmok feszülésén és ezzel szintén lehetővé tesszük, hogy a gerinc visszanyerje az eredeti, egészséges helyzetét.
Speciális technikákat is használunk a deréktáji szakasz feszültségeinek enyhítésére.
Az említett keresztcsonti, deréktáji fájdalmak, csigolya elmozdulások esetén leginkább a következő meridiánok érintettsége általános: Lép, Vékonybél, Vese, Hólyag és Vastagbél.
Merev, fájó vállak
Japánban "fagyott" vállként emlegetik ezt a problémát és rendszerint 50 év körül tartják tipikusnak. A váll fájásnak nincs pontosan körülhatárolható oka. Az életkor, a fogak, az állkapocs, a belső szervek bizonyos fokú alul működése csak néhány a lehetséges okok közül. Megtehetné a kezelő, hogy a fájó területre nyomást gyakorol, de ha igazán bellobant (akut) állapot alakult ki, erős a fájdalom, talán legjobb a pihenés, pihentetés, mint bármilyen kezelés. A meridián diagnózis valószínűleg a következőket mutatja: a vastagbél, a vékonybél és az epehólyag meridián túlságosan energiadús ( jitsu), míg a gyomor-, a lép-, a szívburok-, a szív és a vese meridiánok energiahiányosak (kyo). Ez esetben is a kyo meridiánokon hosszan megtartott pontnyomásokkal igyekszik a shiatsu kezelő változást elérni. Természetesen csak azután, ha a hara és a hát diagnózist felállította. A karok finom kezelése is szokásos, figyelve arra, hogy nehogy túl-nyújtsuk a kart. Ilyenkor is, mint a shiatsuban mindig teljes test kezelést alkalmazunk, mely az egész szervezet számára megkönnyebbülést, jobb közérzetet ad.
Nyak fájás
Ennek a problémának sokszor az az oka, hogy túlfeszítettük, túl nyújtottuk az izmokat. Ha a nyakat csak egyfajta helyzetben vagyunk képesek tartani, az izom tónus meggyengül és létrejöhet a görcsös érzés. Ilyenkor az epehólyag-, a hármasmelegítő-, a vékonybél- és a lép meridián gyengül. A normál masszázs ilyen esetekben, hosszú távon nem jelent megoldást, mert csak a felszíni feszültséget enyhíti. A fájó rész kezelése önmagában ilyenkor már nem elegendő, mert a belső szervek, a meridiánok működése is egyensúlytalanná vált.
Mivel az izomtónus gyenge, a kyo (=energiahiányos) területeken hosszan megtartott nyomásokat adunk.
Különösen fontos ebben az esetben, hogy teljes test kezelést kap a kliens.
(Forrás: Shitsuto Masunaga-Wataru Ohashi: Shiatsu, Rowohlt 1989)
2010. január 19., kedd
Kutatás a shiatsuról - a leedsi egyetem megállapításai
2007. decemberében, a záró értékelés közzétételével, befejeződött az Európai Shiatsu Szövetség (=ESF) megbízásából készült kutatás.
A kutatást a Leedsi Egyetem „School of Healthcare“ tanszékének vezetője, Andrew F. Long professzor vezette. A kutatás 2005-ben kezdődött és három országra terjedt ki, Ausztriára, Angliára és Spanyolországra. A kutatás célja az volt, hogy a shiatsu rövid- és hosszútávú hatásairól, tapasztalatairól a kliensek beszéljenek, vm. a shiatsu kezelők is nyilatkozzanak a személyes élményeikről.
Minden megkérdezett kezelő 16 felnőtt klienst kért válaszadásra (ebből 5 újnak kellett lenni az adott praxist tekintve). Minden résztvevő kliens 4 kérdőívet töltött ki, az elsőt a kezelések elején, a másodikat az első kezelés után 4-6 nappal, a harmadikat a harmadik hónap után végül a negyediket a hatodik hónap után.
Összesen 948 shiatsu kliens vett részt a tanulmányban, melyből 633 (67 %) küldte vissza kitöltve a leedsi egyetemnek mind a 4 kérdőívet.
Melyek a legfontosabb eredmények, amelyek kiderültek a kérdőívekből?
Ki és miért veszi igénybe a shiatsu kezelést?
A tipikus shiatsu-kliens: 40-es éveiben járó nő, alkalmazott, már találkozott a shiatsuval egyszer, amely találkozás számára élményt adott. (Angliában valamivel magasabb ez az életkor, kb. 50 év.) Az első shiatsu kezelést sokan kíváncsiságból választják (a megkérdezettek 1/3-a), mások „az egészségi állapotukon szeretnének változtatni, vagy az egészségüket megőrizni” (ez a válasz a 2. és 3. helyen áll) vagy „valamit szeretnének önmagukért tenni”, ill. „a személyes fejlődésüket” szeretnék előmozdítani.
Mit várnak a kliensek a shiatsu kezeléstől? Ennél a kérdésnél jellemző a sokszínűség a válaszadásokban. Sok kliens már egyszer kapott kezelést, ez a pozitív tapasztalat indítja az újabb kezelésre. Mindhárom országban ugyanazok az elvárások voltak fontosak, nevezetesen:
- a test energetikai kezelése,
- a személyiség kibontakoztatása,
- feszültség- vagy stressz-oldás,
- megszabadulás a fájdalmaktól, tünetektől,
- a konkrét tünetek enyhítése,
- érzelmi segítség és támogatás,
- a testi- és szellemi tudatosság erősítése.
Kapcsolat a kliens és a kezelő között
Túlnyomórészt pozitívan értékelték a kliensek és kezelők. A kliensek nagyra értékelték, hogy személyiségüket nagymértékben elfogadták. A kezelők túlnyomórészt bizalomteljesnek, általánosságban meghittnek jellemezték a kapcsolatokat.
A shiatsu közvetlen hatásai
A közvetlen hatás, amely már a kezelés közben vagy azt követően jelentkezik:
- a blokkok oldódása,
- a testi és érzelmi változások,
- a kliens ellazult, nyugodt, kiegyensúlyozott állapota,
- az az élmény, hogy a kihívásoknak sokkal inkább képes eleget tenni.
Biztonság és negatív hatások
Kellemetlen tapasztalatok 12-22 %-ban fordultak elő a megkérdezetteknél. A legmagasabb %-os arány a második kérdőívben fordul elő, 4-6 nappal a shiatsut követően, ez 18-21 %. A legalacsonyabb % szám a negyedik kérdőívben olvasható: 12-17 %, a kezelés után 6 hónappal. A kliensek 82 %-a átmenetinek ítélte a negatív reakciókat, vagyis kezdetben negatív, de bátorító hatásúnak, amely átalakult pozitív hatássá. Csak 3 % mondta, hogy a negatív hatás „nem kívánatos” ill. „olyan hatás, amely a biztonságérzetét veszélyezteti”.
A shiatsu hosszútávú hatásai
Lényeges javulás volt tapasztalható valamennyi tünetnél. (Ausztria, Anglia)
A legnagyobb változásokat a feszültségek és a stressz ill. az ezekre visszavezethető problémáknál tapasztaltuk, mint pl. az izomzatban, az izületekben, test-tájakon (beleértve a testtartási és hát-fájásos problémákat). A különféle panaszok is enyhültek – ez a spanyol válaszadókra is igaz.
Általánosak az olyan shiatsu-specifikus hatások, mint "változások az egészségi állapotban", vagy a saját egészségünk iránti bizalom növekedése.
A testtartás javulása hozzájárul önmagunk jobb megértéséhez, lehetővé teszi a saját testünkhöz való jobb viszony kialakítását, képessé tesz minket arra, hogy az egyes élet helyzetekkel jobban tudjunk bánni ill. hogy emberi mivoltunkban is fejlődjünk, kiteljesedjünk.
Kb. a válaszadók 4/5-e – a shiatsu-kezelő javaslatára – életmódján is változtatott. Ez azt jelenti, hogy csökkentette pl. a napi stresszt, rendszeresen bizonyos gyakorlatokat végzett, táplálkozási szokásain változtatott.
A megkérdezettek 1/3-a ezen túlmenően a kezelések hatására is tapasztalt testi és szellemi változásokat, ill. képessé vált az elengedésre. Sok shiatsu kliensnél fontosabbá vált a betegségmegelőzés, ill. a tünetek kezelése, utóbbinál hangsúlyosabb szerepet kaptak a alternatív orvoslás módszerei.
Elvárások és megelégedettség
A kliensek túlnyomó többsége leírta, hogy elvárásainak eleget tett a shiatsu, vagy elvárásait messze túlszárnyalta. Csak egy nagyon csekély számú kliens (5) írta, hogy nem felelt meg elvárásainak a shiatsu kezelés.
Gazdasági hatások
Világosan megmutatkozik, hogy a shiatsu kezelések ideje alatt csökkent az orvos ill. kórház igénybevétele. Ez komoly költségmegtakarítást jelent a társadalombiztosítás számára. További spórolás várható, ha az életmódon is változtatunk (pl. testgyakorlással, több pihenéssel, feszültség oldó technikákkal, táplálkozás-váltással….).
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tanulmány rámutat arra, hogy a shiatsu alkalmazása biztonságos, hatásai pozitívak a kezelések időtartama alatt és hosszabb távon is nagy valószínűséggel várhatóak pozitív hatások.
A shiatsu kezelők számára A.F. Long (a kutatás vezetője) mindenek előtt az alábbi tanulságokat vonta le:
Látható, hogy nagyon fontos az odaadó támogatás a kliensek számára a shiatsu kezelések ideje alatt, különösen a gyógyulási krízis helyzetek, az energetikai változások, egyensúlytalanságok megértését kell segíteni.
Megmutatkozik, hogy a shiatsu akkor lehet hatásos, ha tanácsokkal, ajánlásokkal látjuk el a klienset az életmód váltást illetően, annak érdekében, hogy az egészséget mindinkább támogassuk ill. az egészség tudatosságot fejlesszük.
A shiatsu döntő szerepet játszhat az egészségmegőrzés területén és a betegségek megelőzésében.
A kliens-shiatsu-kezelő kapcsolat nagy jelentőséggel bír, különösen azért, mert a kliens és a kezelő „együttműködnek”, a kliensnek azonban nagyobb szerepet kell vállalnia, a saját egészségének felelősségét.
Forrás: http://www.shiatsu-austria.at/einfuehrung/forschung_27.htm
A kutatást a Leedsi Egyetem „School of Healthcare“ tanszékének vezetője, Andrew F. Long professzor vezette. A kutatás 2005-ben kezdődött és három országra terjedt ki, Ausztriára, Angliára és Spanyolországra. A kutatás célja az volt, hogy a shiatsu rövid- és hosszútávú hatásairól, tapasztalatairól a kliensek beszéljenek, vm. a shiatsu kezelők is nyilatkozzanak a személyes élményeikről.
Minden megkérdezett kezelő 16 felnőtt klienst kért válaszadásra (ebből 5 újnak kellett lenni az adott praxist tekintve). Minden résztvevő kliens 4 kérdőívet töltött ki, az elsőt a kezelések elején, a másodikat az első kezelés után 4-6 nappal, a harmadikat a harmadik hónap után végül a negyediket a hatodik hónap után.
Összesen 948 shiatsu kliens vett részt a tanulmányban, melyből 633 (67 %) küldte vissza kitöltve a leedsi egyetemnek mind a 4 kérdőívet.
Melyek a legfontosabb eredmények, amelyek kiderültek a kérdőívekből?
Ki és miért veszi igénybe a shiatsu kezelést?
A tipikus shiatsu-kliens: 40-es éveiben járó nő, alkalmazott, már találkozott a shiatsuval egyszer, amely találkozás számára élményt adott. (Angliában valamivel magasabb ez az életkor, kb. 50 év.) Az első shiatsu kezelést sokan kíváncsiságból választják (a megkérdezettek 1/3-a), mások „az egészségi állapotukon szeretnének változtatni, vagy az egészségüket megőrizni” (ez a válasz a 2. és 3. helyen áll) vagy „valamit szeretnének önmagukért tenni”, ill. „a személyes fejlődésüket” szeretnék előmozdítani.
Mit várnak a kliensek a shiatsu kezeléstől? Ennél a kérdésnél jellemző a sokszínűség a válaszadásokban. Sok kliens már egyszer kapott kezelést, ez a pozitív tapasztalat indítja az újabb kezelésre. Mindhárom országban ugyanazok az elvárások voltak fontosak, nevezetesen:
- a test energetikai kezelése,
- a személyiség kibontakoztatása,
- feszültség- vagy stressz-oldás,
- megszabadulás a fájdalmaktól, tünetektől,
- a konkrét tünetek enyhítése,
- érzelmi segítség és támogatás,
- a testi- és szellemi tudatosság erősítése.
Kapcsolat a kliens és a kezelő között
Túlnyomórészt pozitívan értékelték a kliensek és kezelők. A kliensek nagyra értékelték, hogy személyiségüket nagymértékben elfogadták. A kezelők túlnyomórészt bizalomteljesnek, általánosságban meghittnek jellemezték a kapcsolatokat.
A shiatsu közvetlen hatásai
A közvetlen hatás, amely már a kezelés közben vagy azt követően jelentkezik:
- a blokkok oldódása,
- a testi és érzelmi változások,
- a kliens ellazult, nyugodt, kiegyensúlyozott állapota,
- az az élmény, hogy a kihívásoknak sokkal inkább képes eleget tenni.
Biztonság és negatív hatások
Kellemetlen tapasztalatok 12-22 %-ban fordultak elő a megkérdezetteknél. A legmagasabb %-os arány a második kérdőívben fordul elő, 4-6 nappal a shiatsut követően, ez 18-21 %. A legalacsonyabb % szám a negyedik kérdőívben olvasható: 12-17 %, a kezelés után 6 hónappal. A kliensek 82 %-a átmenetinek ítélte a negatív reakciókat, vagyis kezdetben negatív, de bátorító hatásúnak, amely átalakult pozitív hatássá. Csak 3 % mondta, hogy a negatív hatás „nem kívánatos” ill. „olyan hatás, amely a biztonságérzetét veszélyezteti”.
A shiatsu hosszútávú hatásai
Lényeges javulás volt tapasztalható valamennyi tünetnél. (Ausztria, Anglia)
A legnagyobb változásokat a feszültségek és a stressz ill. az ezekre visszavezethető problémáknál tapasztaltuk, mint pl. az izomzatban, az izületekben, test-tájakon (beleértve a testtartási és hát-fájásos problémákat). A különféle panaszok is enyhültek – ez a spanyol válaszadókra is igaz.
Általánosak az olyan shiatsu-specifikus hatások, mint "változások az egészségi állapotban", vagy a saját egészségünk iránti bizalom növekedése.
A testtartás javulása hozzájárul önmagunk jobb megértéséhez, lehetővé teszi a saját testünkhöz való jobb viszony kialakítását, képessé tesz minket arra, hogy az egyes élet helyzetekkel jobban tudjunk bánni ill. hogy emberi mivoltunkban is fejlődjünk, kiteljesedjünk.
Kb. a válaszadók 4/5-e – a shiatsu-kezelő javaslatára – életmódján is változtatott. Ez azt jelenti, hogy csökkentette pl. a napi stresszt, rendszeresen bizonyos gyakorlatokat végzett, táplálkozási szokásain változtatott.
A megkérdezettek 1/3-a ezen túlmenően a kezelések hatására is tapasztalt testi és szellemi változásokat, ill. képessé vált az elengedésre. Sok shiatsu kliensnél fontosabbá vált a betegségmegelőzés, ill. a tünetek kezelése, utóbbinál hangsúlyosabb szerepet kaptak a alternatív orvoslás módszerei.
Elvárások és megelégedettség
A kliensek túlnyomó többsége leírta, hogy elvárásainak eleget tett a shiatsu, vagy elvárásait messze túlszárnyalta. Csak egy nagyon csekély számú kliens (5) írta, hogy nem felelt meg elvárásainak a shiatsu kezelés.
Gazdasági hatások
Világosan megmutatkozik, hogy a shiatsu kezelések ideje alatt csökkent az orvos ill. kórház igénybevétele. Ez komoly költségmegtakarítást jelent a társadalombiztosítás számára. További spórolás várható, ha az életmódon is változtatunk (pl. testgyakorlással, több pihenéssel, feszültség oldó technikákkal, táplálkozás-váltással….).
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tanulmány rámutat arra, hogy a shiatsu alkalmazása biztonságos, hatásai pozitívak a kezelések időtartama alatt és hosszabb távon is nagy valószínűséggel várhatóak pozitív hatások.
A shiatsu kezelők számára A.F. Long (a kutatás vezetője) mindenek előtt az alábbi tanulságokat vonta le:
Látható, hogy nagyon fontos az odaadó támogatás a kliensek számára a shiatsu kezelések ideje alatt, különösen a gyógyulási krízis helyzetek, az energetikai változások, egyensúlytalanságok megértését kell segíteni.
Megmutatkozik, hogy a shiatsu akkor lehet hatásos, ha tanácsokkal, ajánlásokkal látjuk el a klienset az életmód váltást illetően, annak érdekében, hogy az egészséget mindinkább támogassuk ill. az egészség tudatosságot fejlesszük.
A shiatsu döntő szerepet játszhat az egészségmegőrzés területén és a betegségek megelőzésében.
A kliens-shiatsu-kezelő kapcsolat nagy jelentőséggel bír, különösen azért, mert a kliens és a kezelő „együttműködnek”, a kliensnek azonban nagyobb szerepet kell vállalnia, a saját egészségének felelősségét.
Forrás: http://www.shiatsu-austria.at/einfuehrung/forschung_27.htm
2010. január 17., vasárnap
A has: a második agy
Hogyan irányítja a has a fejet c., GEO, 2008. februári számában megjelent cikk alapján
Melyik testrészben jelennek meg a legfontosabb érzetek mint pl. az öröm, a boldogság, a szorongás, a stressz, az idegesség? Tegyük fel ezt a kérdést a világ bármely részén élő embernek, ugyanazt a választ kapjuk: ez a testrész a test középső része, leegyszerűsítve a has.
Évezredek óta tartja magát az a meggyőződés, hogy a lényeges dolgok a hasban játszódnak le.
Ha meditálunk a testünk középpontjába mélyedünk. A belső hangunkra hallgatunk, ha igazán fontos döntések előtt állunk. Néha arra bíztatjuk barátainkat is, hogy hasra ütéssel hozzanak döntést bizonyos dolgokban, ha az észérvek már kevésnek bizonyulnak.
Valóban ilyen fontos a has? Van-e ennek a közkeletű hiedelemnek tudományos bizonyítéka?
Német, angol és amerikai tudósokat régóta foglalkoztat a kérdés, mi játszódik le a hasban, az emésztőrendszerben, hogyan és mi irányítja ezt a rendkívül bonyolult rendszert?
Az agy, a központi- és a vegetatív idegrendszer, mindenhatósága olyan sokáig tartotta magát, hogy a 20. század közepén még nyilvánvaló kutatási eredmények sem kaphattak igazi nyilvánosságot, mert a tudósok nagy része egyszerűen nem hitte el, hogy létezhet más is, mint az agy dominanciája.
Michael Gershon, amerikai sejtbiológus professzornak egészen a század végéig kellett várnia, míg publikálhatta A második agy c. könyvét.
Az író ebben nem kevesebbet állít, mint, hogy létezik az emésztőrendszerben, a hasban egy un. második agy, mely sejtállományát és az előállított hatóanyagokat tekintve pontos mása az agyban lévőnek.
Az első áttörést az a felfedezés okozta, hogy a bélrendszerben több, mint százmillió idegsejt van.
Ez több, mint amennyi a gerincvelőben összesen található.
Ezek a bélben lévő idegsejtek nem csak az emésztés szerteágazó folyamatához szükséges sok millió információt ismerik és közvetítik, de meg is jegyzik azokat, és ha szükséges képesek újra előhívni.
A hasi idegrendszer összetett, bonyolult hálózat, amely nem csak elemzi a tápanyagok összetételét, összehangolja a felszívódási és kiválasztási mechanizmusokat, de a gátló, a serkentő és stimuláló, védő anyagok egyensúlyát is koordinálja, hiszen az immunrendszer döntő része is itt található. Nagyfokú intelligenciát igénylő feladatok ezek.
Ha arra az egyszerű tényre gondolunk, hogy életünk 75 éve alatt kb. 30 tonna tápanyagot és kb. 50 ezer liter folyadékot engedünk át a bélcsatornán máris érezzük, mekkora feladat elé állítjuk emésztőrendszerünket.
A bélrendszerben, a hasban termelődik azonban a szerotonin is (mégpedig a szervezetben lévő mennyiség 95 %-a!) ill. még 40 különböző kémiai anyag, amelyek a kedélyállapotot befolyásolják.
A has, a második agy és a fejben lévő agy rendszeresen információkat közvetít egymás számára, de nagyobb számú az alulról felfelé irányuló információ. Az információk eljuttatásának eszközei a gerinc idegsejtjei és a bolygó idegek.
"A második agy egyedülálló" - mondja Michel Gershon. Ez a hasban lévő gondolkodó szerv, független lélek a testben. Vibráló, modern adatfeldolgozó központ. A hasi idegrendszer autonóm rendszer. Érzékelői felismerik, generálják, feldolgozzák és ellenőrzik a reakciók egész sorát. Utasításokat adnak szerveknek, kivédik a fertőzéseket. A rendszer gyorsan dönt és gyorsan előhívja a szükséges információkat.
Tény, hogy a hasban nagyon sok érzelmi, lelki információ is tárolódik. Bizonyos események, szituációk képesek előhívni pl. bélösszehúzódásokat vagy más emésztőrendszeri reakciókat.
A további kutatások iránya lehet a has emlékezete, feltételezések szerint a hasi idegrendszer is része lehet annak a ma még kevéssé ismert egységnek, melyet tudatalattiként szoktunk emlegetni.
Melyik testrészben jelennek meg a legfontosabb érzetek mint pl. az öröm, a boldogság, a szorongás, a stressz, az idegesség? Tegyük fel ezt a kérdést a világ bármely részén élő embernek, ugyanazt a választ kapjuk: ez a testrész a test középső része, leegyszerűsítve a has.
Évezredek óta tartja magát az a meggyőződés, hogy a lényeges dolgok a hasban játszódnak le.
Ha meditálunk a testünk középpontjába mélyedünk. A belső hangunkra hallgatunk, ha igazán fontos döntések előtt állunk. Néha arra bíztatjuk barátainkat is, hogy hasra ütéssel hozzanak döntést bizonyos dolgokban, ha az észérvek már kevésnek bizonyulnak.
Valóban ilyen fontos a has? Van-e ennek a közkeletű hiedelemnek tudományos bizonyítéka?
Német, angol és amerikai tudósokat régóta foglalkoztat a kérdés, mi játszódik le a hasban, az emésztőrendszerben, hogyan és mi irányítja ezt a rendkívül bonyolult rendszert?
Az agy, a központi- és a vegetatív idegrendszer, mindenhatósága olyan sokáig tartotta magát, hogy a 20. század közepén még nyilvánvaló kutatási eredmények sem kaphattak igazi nyilvánosságot, mert a tudósok nagy része egyszerűen nem hitte el, hogy létezhet más is, mint az agy dominanciája.
Michael Gershon, amerikai sejtbiológus professzornak egészen a század végéig kellett várnia, míg publikálhatta A második agy c. könyvét.
Az író ebben nem kevesebbet állít, mint, hogy létezik az emésztőrendszerben, a hasban egy un. második agy, mely sejtállományát és az előállított hatóanyagokat tekintve pontos mása az agyban lévőnek.
Az első áttörést az a felfedezés okozta, hogy a bélrendszerben több, mint százmillió idegsejt van.
Ez több, mint amennyi a gerincvelőben összesen található.
Ezek a bélben lévő idegsejtek nem csak az emésztés szerteágazó folyamatához szükséges sok millió információt ismerik és közvetítik, de meg is jegyzik azokat, és ha szükséges képesek újra előhívni.
A hasi idegrendszer összetett, bonyolult hálózat, amely nem csak elemzi a tápanyagok összetételét, összehangolja a felszívódási és kiválasztási mechanizmusokat, de a gátló, a serkentő és stimuláló, védő anyagok egyensúlyát is koordinálja, hiszen az immunrendszer döntő része is itt található. Nagyfokú intelligenciát igénylő feladatok ezek.
Ha arra az egyszerű tényre gondolunk, hogy életünk 75 éve alatt kb. 30 tonna tápanyagot és kb. 50 ezer liter folyadékot engedünk át a bélcsatornán máris érezzük, mekkora feladat elé állítjuk emésztőrendszerünket.
A bélrendszerben, a hasban termelődik azonban a szerotonin is (mégpedig a szervezetben lévő mennyiség 95 %-a!) ill. még 40 különböző kémiai anyag, amelyek a kedélyállapotot befolyásolják.
A has, a második agy és a fejben lévő agy rendszeresen információkat közvetít egymás számára, de nagyobb számú az alulról felfelé irányuló információ. Az információk eljuttatásának eszközei a gerinc idegsejtjei és a bolygó idegek.
"A második agy egyedülálló" - mondja Michel Gershon. Ez a hasban lévő gondolkodó szerv, független lélek a testben. Vibráló, modern adatfeldolgozó központ. A hasi idegrendszer autonóm rendszer. Érzékelői felismerik, generálják, feldolgozzák és ellenőrzik a reakciók egész sorát. Utasításokat adnak szerveknek, kivédik a fertőzéseket. A rendszer gyorsan dönt és gyorsan előhívja a szükséges információkat.
Tény, hogy a hasban nagyon sok érzelmi, lelki információ is tárolódik. Bizonyos események, szituációk képesek előhívni pl. bélösszehúzódásokat vagy más emésztőrendszeri reakciókat.
A további kutatások iránya lehet a has emlékezete, feltételezések szerint a hasi idegrendszer is része lehet annak a ma még kevéssé ismert egységnek, melyet tudatalattiként szoktunk emlegetni.
2010. január 16., szombat
Hara o watte harasu= a hara őszintén beszél
Nemcsak a "hara kiri", de számtalan kifejezés árulkodik arról, hogy a japán kultúrában milyen fontos a hara. A hara színéből, formájából, minőségéből sokféle következtetést lehet levonni, melyek az emberről árulkodnak.Néhány példa:
hara o watte harasu= őszintén beszél
hara ga itamu=fáj a hasa
hara ga suku= éhes
hara ga haru= nehéz a gyomra
hara ga itamanai= nincs mit vesztenie
hara no naka de wa= szíve mélyén
hara o tateru= méregbe jön
itaku mo nai hara o sagurareru= gyanusítják ok nélkül
harabai ni naru= hazudik valakinek a hasába
hachigai no kyödai= féltestvér
haradatashi= kellemetlen, irritáló
haraguroi= alattomos, gonosz (szó szerint: fekete hasú).
Aki távol-keleti harcművészeteket gyakorol már korán elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy megtanulja az energiát a hasba, mélyre süllyeszteni. Mi, nyugatiak, túl sokat vagyunk fejben,
ahelyett, hogy megéreznék a test mértani középpontját, megtanulnánk a szivünkkel, az egész testünkkel gondolkodni, a megérzéseinkre hallgatni.
Amikor elkezdtük a shiatsut tanulni, emlékszem, kezdetben sok tanácstalanság, kérdőjel volt a fejünkben. Mi az, hogy hara-tudatosság? Hogyan használjam a harám, miközben érzékelem a másik test különböző minőségeit? Hogyan lélegezzek hasból?
Ezek a kezdeti tétovázások rendszeres gyakorlással, a hasi légzés beidegzésével szépen elsimulnak. Ha újra élednek tudatos figyelemmel megint csak rendezhetőek.
A japán szóhasználatban látható, hogy a hara nem csak hasat, gyomrot, de szivet és értelmet is jelent. Mi is hát valójában a hara? Néhány írásban pusztán a hassal vagy az energiaközponttal azonosítják. Valójában a törzs elülső részén lévő teljes lágy rész elnevezése a hara, melyet a lengő bordák, a szegycsont, a csípőlapátok és a szeméremcsont határol.
Ezen a területen megtalálható valamennyi létfontosságú belső szerv: a máj, az epehólyag, a gyomor, a lép és hasnyálmirigy, a vékonybél és a vastagbél, az ivarszervek és a húgyhólyag.
Az anatómiát is figyelembe véve valamint a sokéves megfigyelésekre, az ősi orvoslás tapasztalataira építkezve alakították ki a japán gyógyítók a hara-diagnózist.
A hara-diagnózis segítségével információt nyerhetünk valamennyi fontos belső szerv (energiaminőség) pillanatnyi állapotáról. A shiatsu kezelő a hara-diagnózist figyelembe véve érez rá, mely területeken igényel partnere leginkább támogatást, hol vannak a túl sok energiát, blokkot felmutató területek. A hara kezelése (és diagnosztizálása egyben) speciális és lényeges rész a shiatsuban, más testkezelések, masszázsok nem alkalmaznak ezen a területen kezelést.
Olyan meghatározó jelentőségű a hara, hogy kialakult maga a hara-shiatsu, mint a shiatsu külön ága, melyben kizárólag a hara területének kezelését végzi a gyógyász. Ez sok figyelmet, nagy tapasztalatot igénylő terápia. Sajnos a shiatsu iskolákban nem szerepel a szokásos 3-4-éves képzések programjában, Magyarországon sem terjedt el.
Mindamellett egy-egy félórás hara-kezelés a teljes shiatsu kezelés részeként is hatékony segítség lehet, főként a deréktáji panaszokra, emésztési problémákra, nőgyógyászati bajokra, vagy egyszerűen csak azért, mert olyan helyen kapunk finom érintéseket, ahol egyébként még soha és ez semmihez sem hasonlítható élmény.
A hara őszintén beszél, elárulja a régóta lappangó fájdalmakat, a fokozott lelki érzékenységet, az ősi félelmeket, szomorúságot, vagy éppen a bélbolyhokban bujkáló lerakódásokat, melyek a nehéz hasi érzéseket, fájdalmakat vagy akadozó anyagcserét okozzák.
A hara őszintén beszél, érdemes megismerni, megtanulni a nyelvét.
Az ún. ampuku (hara-masszázs) önsegítő masszázs könnyen elsajátítható és hogy mi minden történik miközben a haránkat gyúrjuk, lesimítjuk, vagy bizonyos pontokon stimuláljuk arra szerettek volna választ adni amerikai tudósok is. Hogy milyen válaszokat találtak?
Erről legközelebb.
2010. január 12., kedd
Masszázs? Mire jó?
"Az érintés misztérium, a szellem, a lélek és a test összerezdülése"
(Ida Mingle)
Manapság nyitottabbak vagyunk az önsegítő, öngyógyítást serkentő módszerekre. Körülbelül tíz éves tapasztalatom alatt shiatsu kezelőként én is érzékelem ezt a bíztató, sőt lelkesítő változást, mégis azt látom, még mindig sokféle tévhit, homály, bizonytalan érzés vagy lila köd fedi a több ezer éves masszázs hatásait.
Ezeket az érzéseket okozhatja a masszázs szituáció intimitása, különböző hiedelmek, de természetesen a rossz kommunikáció is.
Mi is történik a szervezetben, mi játszódik le egy-egy figyelmes érintés hatására? A shiatsu-t gyakran hívják „figyelmes érintés”-nek. A távol-keleti emberek már több ezer évvel ezelőtt ösztönösen ráéreztek arra, milyen erő rejlik egy-egy egyszerű mozdulatban, érintésben. A filozófia, az egészség szemlélet is ezt az egyszerűséget követi. Érzékelem, megfigyelem a természet, az élet lüktetését. Nem vezet szándék, akarat, csak jelen vagyok. Vele vagyok.
Ettől válik minden shiatsu kezelés személyessé.
Mindnyájunknak van egy személyes mintázata, amely csak ránk jellemző: a szomorúság a szemünkben, az erő az izmokban, a hangunk színe, ritmusa, ahogy képesek vagyunk kitárni a szívünket vagy ahogy elfordulunk a világtól és a magányt keressük.
A shiatsu nem akar senkit sem megváltoztatni, csak azokat a szélsőségeket szeretné kiegyenlíteni, amelyek betegséghez vezetnek.
Valamennyi masszázsfajta meghatározó eleme az érintés.
Az idegrendszer kétféle idegrendszeri pálya segítségével juttatja el az ingerületet a test felszínén elhelyezkedő érzékelő idegvégződésből, ezek a spinotalamikus és a lemniszkális pálya. Előbbi az ősibb, inkább simogatásszerű inkább nagyobb felületen megnyilvánuló érintéseket közvetíti, nyitottabb, jobb agyféltekés, főleg érzelmi válaszokat idéz elő. A lemniszkális érzékelés kisebb, elkülönültebb területekről közvetít ingerületeket, későbbi, érettebb életszakaszra jellemző.
A csecsemők esetében pl. jól megfigyelhető – kísérletek is igazolják –, mennyire fontos a megfelelő mennyiségű simogatás, ölbe vétel. Ezek hiányában a spinotalamikus idegrendszeri pályát nem éri megfelelő inger, a későbbiekben pedig ez súlyos magatartási zavarokhoz, fejlődési és immunrendszeri rendellenességekhez vezet.
Az érintéseknek azonban nem csak a korai életszakaszban van jelentősége. A masszázs által kiváltott ingerek felnőtt korban is nagyszerűen támogatják a jobb agyfélteke működését, az ellazulást, a belső élmények feldolgozását, a szervezet, a sérült idegrendszer rehabilitációját.
A shiatsu kiváló stressz csökkentő hatását ill. az idegrendszerre gyakorolt hatását egy a bécsi egyetemen végzett kísérlet, ill. az Európai Shiatsu Szövetség (ESF) 2007-es átfogó felmérése is igazolta.
Sok esetben olyan betegségek jelennek meg a testben, melyek eredete, oka az orvostudomány számára kideríthetetlen vagy legalábbis bizonytalan, pszichoszomatikus, vagy idegrendszeri, esetleg más jelzővel is illethetjük. A shiatsu nem végez analízist – természetesen betegségek esetén minden esetben ki kell kérjük az orvos véleményét, engedélyét. A shiatsu kezelések azonban sok esetben enyhítik a kellemetlen tüneteket, kínzó fáradtságot, fájdalmat.Egy kis egyszerű anatómia, hogy lerántsuk a leplet a masszázs misztikus voltáról.
A masszázs közvetlen hatásai többé-kevésbé ismertek, de talán nem teljes körűen.
Melyek ezek?
1) Növeli vagy csökkenti az izomtónust
Itt mindjárt időzzünk el egy pillanatra. Érdemes részleteiben is megnéznünk, mi is történik, ha az izmokban fokozott feszülés jelentkezik. Először leromlik a hajszáleres keringés, ez oxigénhiányos állapotot idéz elő. Ezáltal rosszabbodik a terület anyagcseréje és megjelennek a fájdalomkeltő anyagok. Ezek az anyagok irritálják a kémiai ingerekre érzékeny érzékelő idegvégződéseket (receptorokat), melyek fájdalom ingerületet továbbítanak a központi idegrendszer felé és létrejön a fájdalom élmény. A fájdalomra az izmok további feszüléssel reagálnak és máris bezárul az ördögi kör.
Ez a folyamat az izomfeszültség oldásával szerencsére megfordítható.
2) Az izületek mozgásterjedelmét javítja
3) A letapadásokat oldja
4) A vér- és nyirokkeringést serkenti
5) A testfelületet átmelegíti
6) Csillapítja a fájdalmat (az izomfeszülések csökkentésével és az endogén opiátok felszabadításával)
7) A bőr regenerációját segíti
8) A szöveti hormonokat (hisztamint) felszabadítja
9) Elősegíti a kiválasztást
10) Kiegyensúlyozza a vegetatív idegrendszert.
A shiatsu technikai készletének köszönhetően sokféle testi és lelki tünetre tud választ adni. Egészleges (holisztikus) szemléletét követve minden esetben a teljes testet kezeli, de a fájó, vagy gyengeséget mutató testrész mindig speciális figyelmet kap.
Így a hátfájások, derék- vagy keresztcsonti fájdalom, a végtagi fájdalmak, az emésztési vagy nőgyógyászati problémák is jól enyhíthetőek a különféle shiatsu technikák segítségével.
Mivel minden embernek más a testalkata, személyisége a csontozaton, az izmokon keresztül éppen úgy tudunk hatást gyakorolni az egész szervezetre, mint a has (japánul: hara) területének masszírozásával, finom nyomásokkal, hosszan megtartott érintésekkel. Csak a shiatsu kezelő személyisége ill. a kliens elvárásai, problémái a befolyásoló tényezők. Ezért aztán természetes, ha még ugyanaz a kezelő sem ad soha két egyforma kezelést.
(Felhasznált irodalom: Sárai Gábor: Alternatív mozgás és masszázsterápia, jegyzet - ETI, 2001)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)