A has: a második agy

 Hogyan irányítja a has a fejet c., GEO, 2008. februári számában megjelent cikk alapján

Melyik testrészben jelennek meg a legfontosabb érzetek mint pl. az öröm, a boldogság, a szorongás, a stressz, az idegesség? Tegyük fel ezt a kérdést a világ bármely részén élő embernek, ugyanazt a választ kapjuk: ez a testrész a test középső része, leegyszerűsítve a has.

Évezredek óta tartja magát az a meggyőződés, hogy a lényeges dolgok a hasban játszódnak le.
Ha meditálunk a testünk középpontjába mélyedünk. A belső hangunkra hallgatunk, ha igazán fontos döntések előtt állunk. Néha arra bíztatjuk barátainkat is, hogy hasra ütéssel hozzanak döntést bizonyos dolgokban, ha az észérvek már kevésnek bizonyulnak.
Valóban ilyen fontos a has? Van-e ennek a közkeletű hiedelemnek tudományos bizonyítéka?
Német, angol és amerikai tudósokat régóta foglalkoztat a kérdés, mi játszódik le a hasban, az emésztőrendszerben, hogyan és mi irányítja ezt a rendkívül bonyolult rendszert?

Az agy, a központi- és a vegetatív idegrendszer, mindenhatósága olyan sokáig tartotta magát, hogy a 20. század közepén még nyilvánvaló kutatási eredmények sem kaphattak igazi nyilvánosságot, mert a tudósok nagy része egyszerűen nem hitte el, hogy létezhet más is, mint az agy dominanciája.
Michael Gershon, amerikai sejtbiológus professzornak egészen a század végéig kellett várnia, míg publikálhatta A második agy c. könyvét.
Az író ebben nem kevesebbet állít, mint, hogy létezik az emésztőrendszerben, a hasban egy un. második agy, mely sejtállományát és az előállított hatóanyagokat tekintve pontos mása az agyban lévőnek.

Az első áttörést az a felfedezés okozta, hogy a bélrendszerben több, mint százmillió idegsejt van.
Ez több, mint amennyi a gerincvelőben összesen található.
Ezek a bélben lévő idegsejtek nem csak az emésztés szerteágazó folyamatához szükséges sok millió információt ismerik és közvetítik, de meg is jegyzik azokat, és ha szükséges képesek újra előhívni.
A hasi idegrendszer összetett, bonyolult hálózat, amely nem csak elemzi a tápanyagok összetételét, összehangolja a felszívódási és kiválasztási mechanizmusokat, de a gátló, a serkentő és stimuláló, védő anyagok egyensúlyát is koordinálja, hiszen az immunrendszer döntő része is itt található. Nagyfokú intelligenciát igénylő feladatok ezek.

Ha arra az egyszerű tényre gondolunk, hogy életünk 75 éve alatt kb. 30 tonna tápanyagot és kb. 50 ezer liter folyadékot engedünk át a bélcsatornán máris érezzük, mekkora feladat elé állítjuk emésztőrendszerünket.
A bélrendszerben, a hasban termelődik azonban a szerotonin is (mégpedig a szervezetben lévő mennyiség 95 %-a!) ill. még 40 különböző kémiai anyag, amelyek a kedélyállapotot befolyásolják.

A has, a második agy és a fejben lévő agy rendszeresen információkat közvetít egymás számára, de nagyobb számú az alulról felfelé irányuló információ. Az információk eljuttatásának eszközei a gerinc idegsejtjei és a bolygó idegek.

"A második agy egyedülálló" - mondja Michel Gershon. Ez a hasban lévő gondolkodó szerv, független lélek a testben. Vibráló, modern adatfeldolgozó központ. A hasi idegrendszer autonóm rendszer. Érzékelői felismerik, generálják, feldolgozzák és ellenőrzik a reakciók egész sorát. Utasításokat adnak szerveknek, kivédik a fertőzéseket. A rendszer gyorsan dönt és gyorsan előhívja a szükséges információkat.

Tény, hogy a hasban nagyon sok érzelmi, lelki információ is tárolódik. Bizonyos események, szituációk képesek előhívni pl. bélösszehúzódásokat vagy más emésztőrendszeri reakciókat.
A további kutatások iránya lehet a has emlékezete, feltételezések szerint a hasi idegrendszer is része lehet annak a ma még kevéssé ismert egységnek, melyet tudatalattiként szoktunk emlegetni.